napjaira nyúlik vissza története. Azidőtájt a brit fennhatóságú India nagy mennyiségben termelt és

exportált kávét. Az út hosszú volt: a Jóreménység Fokát megkerülve, a Kelet-Indiai Társaság

árbócosai az év nagy részében úton voltak – mely idő alatt a kávé is tetemes változáson ment át. A

teljes útvonal nagyjából 6 hónapnyi tengeren töltött időt foglalt magába; a monszun időszakban pedig

tetemes idő állt rendelkezésre, ahol a kávé felszívhatta magát nedvességgel. A folyamat során a

szemek megdagadtak, szerkezetük sokkal porózusabbá, törékenyebbé vált, ízkaraktere pedig a ma is

ismert jellegzetességet hozta.

A hajózás természetesen fejlődött azóta, jóval rövidebb idő alatt eljut már a kávé Európába – az

ízélmény azonban továbbra is keresett maradt. Több kísérlet után végre sikerült reprodukálni a

folyamatot. Monszun idején nagy, nyílt tereken, hajótesteken terítik ki a kávét, ami így 3-6 hónapon

keresztül ki van téve az időjárás viszontagságainak India nyugati partjainál. A jelenség júniusban és

szeptemberben tűnik fel.

Brazil kávénkkal 80-20% arányban keverjük össze, a végeredmény pedig valóban egyedülálló:

espressonak készítve karakteres, fűszeres ízek kerülnek előtérbe, míg tejjel inkább a sötét csokokádé

és a cédrusos aromák érződnek jobban.

A Monsoon Samba bejegyzés először Kokorokave-én jelent meg.

azonban a kolumbiai kávét a legjobbak között tartják számon, jelenleg a világon a harmadik

legnagyobb kávétermelő ország. Domborzati változatossága a termelésben is megmutatkozik: a

legkülönfélébb ízjegyekkel és profilokkal érkeznek onnan kávék. A kiválasztásnál mi olyan területet

kerestünk, ami telt gyümölcsösségével remek kontraszt a klasszikus kávékkal szemben.

A Risaralda régióban található Asoapia szervezet 10 kistermelő tételeit vásárolja fel a

mosóállomásról. A gazdasági szövetséget 2016-ban alapították, célul pedig a fenntartható,

kemikáliamentes gazdálkodást tűzték ki mindamellett, hogy remek ízprofilú kávéik a feldolgozás

során a lehető legjobb minőségben kerüljenek a zöldkávés zsákokba.Az 1600-1900 tengerszint feletti magasságon elterülő farmokon januártól júniusig tart a betakarítás.

Ezekre a hónapokra a farmon dolgozók létszáma megtízszereződik, hiszen egy adott cserjén nem

egyszerre érik be a termés, így rendszeresen visszalátogatnak.

A farmerek délelőtt kézzel szüretelnek, alaposan ügyelve, hogy a gyümölcshúst meg ne

sértsék,délután pedig sor kerül a magozásra. A szemeket ezután általában 16-24 órán át szárazon

fermentálják. Ezután egy betoncsatornában kétszer-háromszor is átmossák, mielőtt a kis szárító

gépben, nagyjából 25-40 óra alatt készre szárítanák a szemeket.

Tökéletes akár feketén, akár tejjel fogyasztva.

A Colombia bejegyzés először Kokorokave-én jelent meg.

arányokat, amelyek amellett, hogy a klasszikus kávézás élményét minőségi szinten biztosítják, a

magashegységi kávék édes-savas ízvilágát is belecsempészik a csészébe. Választásunk így a világ

vezető kávétermő országai közül Brazíliára és Kolumbiára esett.

Brazília a világ vezető kávétermelő országaként méltán ismert klasszikus, karakteres, édes-csokoládés

ízvilágú kávéiról.

A Minas Gerais régió Brazília leggazdagabb kávétermelő vidéke, nemcsak szerencsés elhelyezkedése,

hanem fenntartható törekvéseinek köszönhetően is. Több kávés civil összefogás, kisgazdaságok és

remek újítások találhatóak a vidéken – mindamellett a legzamatosabb, édesebb kávék is innen

érkeznek. A specialty kávéra mutatkozó nagy igény hozta a legnagyobb minőségi változást is. A

leválogatott szemeket folyamatos ellenőrzések mellett dolgozzák fel.

A Samba tétel egy igazi klasszikus. Ún. száraz eljárással készülnek, melynek lényege, hogy a szemek

a gyümölcshéjban a napon száradnak, amíg el nem érik a meghatározott nedvességtartalmat

(11-13%). A folyamat során a gyümölcshúsban levő cukrok fermentálódnak, mely meghatározza a

kávé végső ízvilágát: egy kimondottan telt, testes csésze espresso, karamellás édességgel, mogyoró és

barnacukor ízjegyeivel.

Kolumbiába a kávétermelés kultúrája ugyan később érkezett, mint Brazil szomszédjához, mára

azonban a kolumbiai kávét a legjobbak között tartják számon, jelenleg a világon a harmadik

legnagyobb kávétermelő ország. Domborzati változatossága a termelésben is megmutatkozik: a

legkülönfélébb ízjegyekkel és profilokkal érkeznek onnan kávék. A kiválasztásnál mi olyan területet

kerestünk, ami telt gyümölcsösségével remek kontraszt a klasszikus kávékkal szemben.

A Risaralda régióban található Asoapia szervezet 10 kistermelő tételeit vásárolja fel a

mosóállomásról. A farmerek délelőtt kézzel szüretelnek, alaposan ügyelve, hogy a gyümölcshúst meg

ne sértsék, délután pedig sor kerül a magozásra. A szemeket ezután általában 16-24 órán át szárazon

fermentálják. Ezután egy betoncsatornában kétszer-háromszor is átmossák, mielőtt a kis szárító

gépben, nagyjából 25-40 óra alatt készre szárítanák a szemeket.

A két tételt 80-20% arányban vegyítve tökéletes végeredményt kapunk: egy testes, krémes csésze

kávé, mely megőrzi igazi olaszos karakterét, mégis kiegyensúlyozottan élénk, kellemes citrusos

savakkal, narancsvirág édességgel.

A Tierra Blend bejegyzés először Kokorokave-én jelent meg.

ízvilágú kávéiról. Ugyan az ország területe nagyrészt alacsony fekvésű (1000 méter tengerszint feletti

magasságon terül el az ültetvények nagy része), ami az Arabika számára kényes lehetne, nagyszerű

klímájának és a modern gazdálkodási folyamatoknak köszönhetően Brazília végre kiléphet a

tömegtermelésre „gyártott kávék” sorából.

Az évek során a mennyiségorientált termelést a fenntarthatóbb, minőségközpontú szemlélet váltotta

fel, mely folyamat a déli kávérégiókban kezdődött meg. A változás sok újdonságot hozott. Leálltak a

gépi szüretekkel, amely nemcsak a szüret minőségi javulásával járt – hiszen a gépek leválogatás

nélkül szüretelnek -, de a kávécserjék is egészségesebbek, épek maradnak. Ezt követően egy újabb

leválogatás következik, kikerülnek a tételből a túlérett, hibás szemek is. A folyamat kiemelkedő

fontossággal bír, hiszen egyetlen gyorsabban fermentálódó szem is jelentős ízváltozást eredményezhet

a végső termékben.

Minas Gerais régió Brazília leggazdagabb kávétermelő vidéke, nemcsak szerencsés elhelyezkedése,

hanem fenntartható törekvéseinek köszönhetően is. Több kávés civil összefogás, kisgazdaságok és

remek újítások találhatóak a vidéken – mindamellett a legzamatosabb, édesebb kávék is innen

érkeznek.

A specialty kávéra mutatkozó nagy igény hozta a legnagyobb minőségi változást is. A leválogatott

szemeket folyamatos ellenőrzések mellett dolgozzák fel.

A Samba tétel egy igazi klasszikus. Ún. száraz eljárással készülnek, melynek lényege, hogy a szemek

a gyümölcshéjban a napon száradnak, amíg el nem érik a meghatározott nedvességtartalmat

(11-13%). A folyamat során a gyümölcshúsban levő cukrok fermentálódnak, mely meghatározza a

kávé végső ízvilágát: egy kimondottan telt, testes csésze espresso, karamellás édességgel, mogyoró és

barnacukor ízjegyeivel.

Tökéletes akár feketén, akár tejjel fogyasztva.

A Brazil Samba bejegyzés először Kokorokave-én jelent meg.